Migrén lelki okai, lelki eredetű fejfájás leggyakoribb okai

Már Hippokratész is említette feljegyzéseiben, hogy a főfájás a szellemi megerőltetés egyenes következménye lehet. A migrén és egyéb típusú fejfájások nem csupán fizikai jelenségek; gyakran kapcsolódhatnak lelki és pszichológiai tényezőkhöz is. Stressz, szorongás, depresszió és egyéb érzelmi állapot gyakran jelenik meg mint kiváltó vagy súlyosbító tényező.

Mi a fejfájás és mi a migrén?

A fejfájás és a migrén két különböző, de gyakran összetévesztett állapot. Mindkét esetben fájdalom jelentkezik a fej területén, de a kiváltó okok és a tünetek általában eltérnek.

A fejfájás tünetei általában sokkal enyhébbek, mint a migrénes rohamoké és ritkábban jár egyéb tünetekkel. Fáj a feje, ez gyakran stressz, szemfáradság vagy fizikai feszültség által váltódik ki.
A migrén ezzel szemben egy krónikus állapot, amely ismétlődő fejfájás-rohamokban nyilvánul meg. A migrénes roham a beteg számára gyakran megnehezíti az egyszerű napi teendők elvégzését is. A beteg gondolkodása nem tiszta, zúg a feje, fejét erős, sokszor féloldali fájdalom kínozza. A fájdalom gyakran lüktető jellegű. Gyakran jár további panaszokkal, mint például hányinger, hányás és fényérzékenység.
Gyakran előre jelzi magát ún. „aura” tünetekkel, amelyek lehetnek vizuális, motoros vagy érzékszervi jellegűek.
Az „aura” általában 5–60 percig tart, és közvetlenül a fájdalom kezdetét megelőzően jelentkezik.
– Vizuális aura esetében az érintett személy villanásokat, csillagokat vagy színes foltokat láthat, vagy akár látómezőjének egy része is elhomályosodhat.
– Motoros aura esetében izomgyengeség vagy izomrángások jelentkezhetnek, általában az egyik testoldalon.
– Érzékszervi aura esetében pedig gyakran előfordul, hogy bizsergő vagy zsibbadó érzés kíséri, főleg az arcban vagy a kézben.

A migrénes fejfájás és a fejfájás lelki okai

A leggyakoribb lelki okai a fejfájásoknak a krónikus vagy akut stressz, szorongás és depresszió.

A migrén és más típusú fejfájások lelki okai gyakran eltérőek lehetnek, bár mindkettő esetében az érzelmi stressz (nagy érzelmi változások, például boldogság, izgalom vagy akár a szomorúság és a düh) és a pszichológiai tényezők játszhatnak szerepet. A fejfájásunk szellemi megerőltetés egyenes következménye lehet, ha túl sokat tépelődöm, vagy ha más egyéb dologgal, gondolatilag stresszhelyzetbe hozom magam.

A feszültség fejfájás oka gyakran „felszínesebb” stresszfaktor, mint a mindennapi élet stressze, túlterheltség vagy az alkalmi szorongás. Ezek a fejfájások általában gyorsabban reagálnak stresszkezelési technikákra vagy relaxációs gyakorlatokra.

A migrénes főfájás viszont gyakran kapcsolódik mélyebb érzelmi és pszichológiai tényezőkkel. Bizonyos esetekben, a migrén hátterében krónikus stressz, szorongás vagy depresszió állhat. A migrénes rohamok gyakran kezdődhetnek érzelmi stressz után, de előfordul, hogy olyan pszichoszomatikus tényezők is befolyásolják, mint az önértékelési problémák vagy a bűntudat. Sok esetben a migrén sajátos oka a görcsös akaratban keresendő. Azok, akiknek „túlforrósodik a vezeték”, gyakrabban tapasztalják a görcsös fejfájást.
Fejfájása okának kiderítésével és megszüntetésével megfelelő kezelés mellett alább hagyhatnak a tünetek, sőt fokozatosan el is maradhatnak.

Hogyan kezelhetők a migrén lelki okai?

Ha a fejfájás arra utal, hogy migrénünk van, forduljunk szakemberhez. A migrén diagnosztizálása és kezelése szakorvos feladata. Ha gyanítjuk, hogy migrénünk lelki okokból fakad, pszichológus vagy pszichiáter is segíthet a probléma gyökerének feltárásában.
A stresszcsökkentő technikák, mint a meditáció, jóga, vagy légzési gyakorlatok, segíthetnek a görcsös fejfájás megelőzésében vagy a tünetek enyhítésében.
Az egészséges alvás, táplálkozás és rendszeres testmozgás javíthatnak az általános jólléten és csökkenthetik a heves fejfájás gyakoriságát.
Hasznos lehet egy migrénnapló vezetése, amelyben rögzítjük a rohamokat és azokat megelőző körülményeket. Segíthet azonosítani az érzelmi és lelki tényezőket is. Jegyezzük fel, ha feszült állapotban vagyunk, írjuk le a migrén tüneteit, időtartamát.
Kommunikáljunk a családdal és barátokkal. Ez segíthet az érzelmi támogatás megszerzésében, ami fontos lehet a migrén kezelésében.

Fontos a pozitív gondolkodás és önreflexió. Az önismeret és a pozitív gondolkodás is hozzájárulhat a migrénes rohamok számának csökkentéséhez. Tegyünk fel magunknak ilyen vagy hasonló kérdéseket:

Megfelelően élek?
Félek a kudarctól?
Többet akarok, mint amire képes vagyok?
Vajon túlzottan görcsösen törekszem?
Miért vágyom annyira a tökéletességre?
Pórázra fogom magam abban is, amit szabad megtennem?
Miért nem ismerem be, hogy ez számomra mentséget ad?
Fejjel megyek a falnak?
Bármi áron meg akarok felelni a magammal szemben támasztott követelményeknek?
Túlzottan görcsösen törekszem az előbbre jutásra?

Sokszor a dolgok elfojtása olyan mértéket ölthet, hogy betegséggé válhat tőle az ember. Testem migrénnel jelez, aminek az oka látszólag egyszerű: csak az érzéseimet gondolatilag állandóan visszatartom. Sokszor a szívünkre hallgatva kellene élnünk: valósan megélve, amit az életben megélni szeretne az ember.

Az ember igenis képes megszabadítani önnön lényét a megbéklyózó elképzelésektől. A fejfájásunk okának kiderítésével és megszüntetésével sokat tehetünk saját jólétünk érdekében. Ne feledjük, lelki nehézségeinkben sokat segíthet a terápia és tanácsadás is. Kognitív viselkedésterápia és más pszichoterápiás módszerek is segíthetnek feltárni azokat a lelki okokat, amelyek migrén formájában jelennek meg, és új módszerekkel szolgálhatnak azok kezelésére.

Ezek az általános javaslatok lehetnek kezdőpontok azok számára, akik heves fejfájást tapasztalnak és lelki okokat gyanítanak a hátterében. Azonban minden egyén más, és a kezelés mindig személyre szabott, ezért kérjen orvosi tanácsot a saját tünetei és kezelési lehetőségei kapcsán.

Mikor konzultáljunk orvossal?

Ha a fájdalom:

olyan súlyossá válik, hogy megnehezíti a napi teendők elvégzését.
hevesen kezdődik, és az intenzitása nagyon magas.
olyan tünetekkel jár együtt, mint hányinger, látászavarok, vagy egyéb neurológiai tünetek.
krónikussá válik, vagy gyakran tér vissza.
tartósan fennáll, és nem enyhül az otthoni kezeléssel.
egy sérülés vagy baleset után kezdődik.
új típusú, amely jelentősen különbözik a korábbiaktól.
más tünetekkel együtt, például magas lázzal, nyaki merevséggel, zavartsággal vagy beszédzavarral jelentkezik.